Szervezetfejlesztés

Az utolsó órán meghívott vendégelőadó prezentált. Sajnos nagyon fáradt voltam, nem tudtam 100%-osan koncentrálni. Ezen a héten 4 beadandó dolgozattal szenvedtem. Egyházi téma volt, tetszett, hogy az előadó szenvedéllyel beszélt a témáról és az is, hogy néhol úgy diáknyelven fogalmazott. Ilyenkor mindig felkaptam a fejem.

Összességében nagyon tetszett ez a félév és ez a tárgy. Meg vagyok elégedve a szakiránnyal, mind a tanárok, mind a tantárgyak és a hallgatók terén. Kiváncsian várom a folytatást. 

 Készen vagyunk a dolgozattal Mindent elmond róla, gogy 75 oldal. Amikor az SG-ben megmutattuk, azt hitték az emberek, hogy szakdolgozat. Azt hiszem tényleg nagyon profi lett. Reméljük a pozitív visszajelzést. Megint nagyon odatettük magunkat. Én nyomtattam ki és spiráloztattam le. Amikor a folyosón jöttem a terem felé, a többi csoport szájtátva nézte a monstrumot a kezemben. Hát igen, ez a mi dolgozatunk. Már csak a prezentáció maradt hátra. Most mindenki felöltözött, még Zsolti is felvett egy inget:) Gond nélkül prezentáltunk, a helyszíni értékelés is ezt támasztotta alá. Most, hogy vége van a munkának, kicsit megkönnyebbültünk. Ugyanakkor a másik érzés az a büszkeség. Tényleg nagyon jónak érezzük ezt a munkát, és jó volt a team-munka is. 

Az interjúkkal már végeztünk is. A lányok felvették diktafonra. Készült a vezetőséggel, egy elsőssel, egy másodévessel és egy tavaly kilépett taggal is interjú. Visszahallgattam őket...Hihetetlen volt hallani, hogy egy elsős és egy vezető között mekkora gondolkodásbeli és információbeli különbség van. Persze ezt tudtam előre, hogy így lesz. A lányok látszólag nagyon élvezték a feladatot, talán már egy kicsit SG-snek is érzik magukat. De ezt csak zárójelben. Az összes interjú több órás anyag, a lányok az egészet begépelték, azt hiszem most sem lehet egy szavunk se. Érdekes volt hallani a kilépett tag nyilatkozását. Egyébként ő nem volt a terv része, csak véletlenül "kapták el" a lányok a kávézóban. A dolog pikantériája, hogy az illető az én volt novíciusom. Tavaly én voltam az ő felsőse. Még mindig nagyon jóban vagyunk, többször el is járunk közösen bulizni. Nagyon sajnáltam, hogy kilépett. De sajnos az SG nem mindenkinek vaó. Ez megkíván egy embertípust. Ő nem volt olyan, kicsit magának való, ráadásul elég érzékeny is. Sajnos ezek a tulajdonságok nem könnyítik meg az SGbe való beilleszkedést. Ő bele is bukott. Sajnos nem tudtam mit tenni ellene. Próbáltam segíteni, de közben rá kellett jönnöm, hogy úgysem tudom megváltoztatni, az SG-t pedig pláne nem, úgyhogy egy idő után kénytelen voltam lemondani róla.

Múlt héten volt az SG gyűlés, a lányok bejöttek jegyzetelni. És tényleg mindent leírtak. Nem volt rövid gyűlés, éppen elég hosszú ahhoz, hogy egy külsős sok mindent megértsen. Volt itt minden: hagyomány, közös programok, felelősségre vonás, közös nyelvezet használata stb. A lányok csak kapkodták a fejüket, néha nem is értették, hogy mit is vetnek éppen a papírra. Persze a gyűlés után felvilágosítottuk őket a homályosabb témák kapcsán.

Lassan a kvalitatív kutatás is készen van 

Ez nem más, mint a kvalitatív kutatás. A kvantitatív részét már befejeztük, a javított változatra 20 pontot kaptunk, kicsit meg is nyugodtunk, hogy mégis van értelme ennyit melózni. A kvalitatív kutatás jóval nagyobb feladatnak tűnik, össze is ültünk, hogy leosszuk a feladatokat. Lesznek interjúk, fókuszcsoportos megbeszélések, szekció és SG gyűléseket elemzünk. Már a legelején leszögeztük, hogy ahhoz, hogy objektív maradhasson a felmérés, Zsoltinak és nekem nem szabad befolyásolnunk a megfigyeléseket. Az interjúkat tehát a lányok fogják végezni. Mi vállaljuk a következő kisebb, 3 napos táborunkban, hogy egy fókuszcsoportos megbeszélést összehozunk. A gyűlésekről még beszélnünk kell az elnökkel és a szekcióvezetőkkel.

Szerda, reggel 8. konzultációra készen állunk. Kijavítottuk a hibákat. A teljes átlag és szóráselemzést kiszedtük a dolgozatból, valójában egy teljesen új dolgozatot kellett készítenünk. Nagy reményket fűztünk hozzá, megint sokat dolgoztunk vele. A lányokon azt éreztem, hogy nagyon bizonyítani akarnak. Most nagyobb részt is vállaltak a munkából, nagyon sokat foglalkoztak vele. Meglepően jól sikerültek az elemzéseik. Az elején bizonytalanok voltunk ebben a kérdésben. Látszik, hogy egyre több mindent tudnak az SG-ről és sokat kérdeznek, ez nagyon jó. Kiváncsian várjuk a javított dolgozat eredményét. 

A dolgozat kész, ebből egy prezentációt készíteni nem nagy kihívás. Szétosztottuk a feladatokat, témákat, én közös stílusra alakítottam, leosztottuk ki mit mond. A csoportban kevesen használtak Handy-féle kérdőívet, a prezentációnk előtt egy Handy-s előadást hallottunk. Már ekkor kiderült, hogy némileg félreértelmeztük a feladatot. Sajnos nem úgy értelmeztük az értékelési rendszert, ahogyan azt Handy megálmodta. Az 1-4-es skálát mi pontértékként értelmeztük, így főleg átlag és szóráselemzést végeztünk. Ennek meg is lett az eredménye. Prezentációnkra 20ból 13 pontot kaptunk. Ez eléggé lesújtott minket. Főleg, hogy nagyon sokat dolgoztunk vele. Kicsit el is keseredett a team. Kicsit igazságtalannak is érezzük, hiszen a másik csoport, aki szintén félreértelmezte, több pontot kapott, sőt ők több felesleges mutatót számítottak. Mindegy, megbeszéltük, hogy kijavítjuk a hibákat és újra beadjuk. 

kb 20 oldal, tele adattal és elemzéssel. Vajon honnan gyűjtük össze ezt a sok adatot - hangzott el leginkább a lányoktól a kérdés. Sajnos mind az 5en elég elfoglaltak vagyunk hétközbe, így nehéz időpontot egyeztetni, márpedig muszály találkoznunk, minél többször. A meeting össze is jött, de amire számítottunk (Zsoltival), sajnos az elemzés döntő részét nekünk kell csinálni, hiszen mi látunk bele a folyamatokba. "miért több arányában a kg szekcióban a felelős, mint egyéb szekciókban?" Az ilyen és hasonló kérdésekre csak mi tudjuk a cizellált választ. A lányok a kevesebb munkát inkább negatívumként fogták fel, ezzel nem is számoltunk. Arra gondoltunk, hogy ez nekik így jó lesz. Alaposan félreértettük egymást. Szerencsére azonban ez a félreértés még a dolgozat leadása előtt megoldódott. A megoldás természetesen az volt, hogy leültünk őszintén beszélgetni egymással. Ők szeretnének dolgozni. Számunkra csak az volt a kérdés, hogy megbízhatunk-e bennük, tekintve, hogy mi jobban átlátjuk a munkát. Igen. Megbízhattunk bennük, nagyon jól megoldották a feladatot, sikerült leadnunk a dolgozatot.

Szerencsés csoportba kerültem. Vagy inkább szerencsésnek mondhatom magam, hogy ilyen csoportba kerültem. 3 szép lány és egy régi jó barátom.

...döntenünk kellett, hogy mi legyen az alaptémánk, mi srácok természetesen az SG-t javasoltuk. Mind a ketten ugyanakkor kezdtünk, mindenünk ez a diákszervezet. Tavaly egy vezetőségben dolgoztunk. Zsolt volt az Elnök, én a Közgáz Szekciót irányítottam. Rengeteg tapasztalatot szereztünk. Azoknak a dolgoknak a döntő részét, amik pl a vezszerv tárgy részét képezik, biztonsággal mondhatom, hogy a gyakorlatban -kicsiben- sikerült megtapasztalnunk. Kézenfekvőnek tűnt tehát ezt a tapasztalatot egy keretek közé foglalt, profi vozsgálatnak alávetni. A választásban természetesen az is dominált, hogy a tapasztalatunk előnyt jelent a vizsgálatokhoz. Még nem tudom, hogy ez a feladat mennyi munkával jár majd, de azt tudom, hogy nincs olyan téma amit szívesebben kiveséznék, mint az SG. A lányok lelkesnek tűnnek. Nekik egyfelől könnyebbség ami tapasztalatunk, másfelől hátrány, hogy nem ismerik semmilyen szinten az SG-t. Zsoltival azon vagyunk, hogy minél többet tudjanak meg róla, még a kutatás megkezdése előtt. 

Az első óra után nagy váltás következett, itt már nem játszottunk, előadás, kérdések, válaszok. Itt értettem meg, hogy a szervezeti magatartás és ez az óra tökéletes kiegészítői egymásnak. Egyébként ott is ugyanez a csapat van, a mellékszakirányosok ott is együtt vannak, habár ez egy kötelező tárgy nem csak nekünk. Ez a plusz alkalom is jól elősegíti az összekovácsolódást. Nyilván szívesebben jár az ember úgy órára, hogy ismerős arcokat lát. Én alapvetően szeretek vitákban keveredni, már a második órán ezt meg is tettem. Sajnos olykor a vitafél úgy gondolja, hogy aggresszíven érvelek és csak a saját véleményem hangoztatom az ő véleményét át nem gondolva. És még nagyobb sajnálatomra ez sokszor így is van:) Az illetővel egyébként én ezt a szünetben a kávézóban meg is vitattam. Nagyon jól elbeszélgettünk. Az alapvető különbség természetesen rögtön előkerült. Míg számára elsődleges a humanitás, én inkább a reál tárgyak körében találom meg a helyem. A főszakirányom is elég ritka ebben a társaságban (vállalati pénzügy). A csoport döntő része vezszerves, vagy T-karos. A főszakirány természetesen a gondolkodásomat is tükrözi: sokkal inkább kiváncsi vagyok a számokban kifejezhető eredményekre és következtetésekre, mint a kvalitatív megoldásokra.   

Világ életemben nem tudtam rá venni magam arra, hogy rendszeresen órákat látogassak. Inkább az a fajta autodidakta típus vagyok. Nem fűztem túl sok reményt ennek fényében egy péntek délutáni 3 órás elfoglaltságnak. Mindenesetre ez már a negyedik évfolyam, itt már "nem babra megy a játék". Pozitívan csalódtam az első órában. A nyitó héten rendre mindenhol erőltetettnek tűntek a bemutatkozós játékok, itt azonban azt érzékeltem, hogy tényleg komolyan vesszük azt, hogy csapatépítés, hiszen szükség is lesz rá, mivel a mellékszakirány egy többnyire zárt társaság. Sokat segített a helyzeten, hogy ismertem egy-két embert, de azt hiszem, hogy nélkülük is boldogultam volna. Szimpatikusnak tűnt mindenki, várom a folytatást.